A mai nap jól indult. 7:20-kor arra kelt a társaság, hogy az eddig kijárt cipőink melyeket hegymászásra használtunk, ŐSSZEFOGTAK ELLENÜNK!!! :O Egymásba karolva állták el a folyosón a járókelők útját, katasztrófa helyzetet felállítva. Végül a lázadókat levertük, és…

A palóc kultúra sajátosságai közé tartoznak a dalok, mesék, mondák és a karikázó táncok ezek a nemzeti kultúra szerves részévé váltak. A dalok közül két népaltípust különböztetünk meg az új és a régi típust. Új típusnak számít a szövegeket variáló népdalokat,…

A palóc konyha sajátosságai Ennek a tájnak is mint világszerte mindenhol táplálkozási képének kialakulásához számos tényező közrejátszik: természeti feltételek, táji adottságok, állat – és növény világ, terelés technikai foka és sok más fontos…

Mint minden népcsoport életében így a palóc népében is szerepet játszott az öltözködés, amely megmutatta a viselője korát, társadalmi helyzetét és persze nemét is. 1850-es években az általános öltözet a férfiaknál a posztóból készült szűr, báránybőrből…

A palóc házakban több táji, etnikai jellemző megtalálható, ezek a házak nagy rokonságot mutatnak a szláv népcsoport házaival. A 19. század második harmadától elterjedtek a kőoszlopos tornácok és a kürtővel, füstelvezető szerkezettel rendelkező kemencék, majd ezeket…

A palóc népcsoport eredetére három lehetséges variáció van. Az első lehetőség, hogy a palócok a kabarok utódai. A kabar vezérek többségének területe északon volt található.  A palócok ősei a honfoglalás során telepedtek meg a Kárpát-medencében. Palócföld területén…

A néprajzi irodalomban alakult ki a „Palócföld”, mint fiktív fogalom. Ez a terület Nógrád, Hont, Heves, Borsod és Gömör megyéket foglalja magába. A nyelvi, település- és társadalomtörténeti vizsgálat azt mutatja, hogy a palóc jelenség sokkal szélesebb körben terjedt el.…

A palóc rajzásnak köszönhetően Dél- Alföldön is vannak településeik. A nyelvjárásokban a rövid magánhangzók meghatározzák ez azonban a hosszúak rovására történik. Ezt a jelenséget az „i” betű használatában vehetjük észre. Ajakkerekítés nélkül beszélnek, ennek oka…

Somoskőújfalu először 1455-ben jelent meg írott forrásokban. Akkor még csak Somoskő várának tartozéka, „Újfalu” néven jelent meg, és Szécsényi László tartozéka volt. Későbbiekben a Losonczy- és az Országh család nyerte meg a területet, 1548-ban viszont már csak a…

Egy 526m magas bazaltcsúcson emelkedik Kárpád-medence egyik leglátványosabb ágyútornyos várának romjai. Ez a Somoskői vár. Érdekesség: az alatta fekvő falu Magyarországhoz tartozik, azonban a várudvarban van egy jelzés, miszerint a vár már Szlovákia területéhez tartozik. Az…