Egy 526m magas bazaltcsúcson emelkedik Kárpád-medence egyik leglátványosabb ágyútornyos várának romjai. Ez a Somoskői vár. Érdekesség: az alatta fekvő falu Magyarországhoz tartozik, azonban a várudvarban van egy jelzés, miszerint a vár már Szlovákia területéhez tartozik.

Az 1970-80-as években álltak neki a vár falait helyreállítani (nem épp szakszerű módon). A felújítás során a nyugati ágyútorony tetőt kapott és részben visszaépítették, az egykori födémeket a déli ágyútoronyban is. A munkálkodások azonban sajnos félbeszakadtak így nem minden fal lett felújítva, és a felújítottak is kezdenek megint romokká lenni. Jelenleg tervezik a  műemlékvédelmi munkát folytatni.

A várat a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Illés fia, Péter emeltette 1246 és 1268 között. 1310 körül a várat átadták Csák Máténak, kinek halála után (1321) a király kezébe került a kőépítmény. Ezek utána Szécsényi Tamás adományként kapta meg, akinek utódai uralták a család kihaltáig (1460). Ezt követően az Országh- és Losonczy család kezébe került a vár.

Nagyon sokáig végvár volt, ami csak 1676-ban esett el. A 15 éves háború elején 1593-ban foglalták vissza. A 17. században Bocskai, Bethlen és Thököly is elfoglalta, majd II. Rákóczi Ferenc kurucainak is megnyitotta kapuját. 1711 után még egy darabig használható volt az építmény. Karbantartás miatt azonban a 18. századra romba dőlt a „monstrum”.

A vár maga 1 várudvarból, 2-4 ágyútoronyból és 5 elővédműből áll. Körülbelül 25x25 m es kiterjedésű (régészeti adatok és a maradványok monografikus feldolgozása alapján), szabálytalan négyszögletű alappal. A bejárata az Észak- Keleti oldalon található, és egy lakóépület van az Északi oldalon. Sajnos az, hogy a Keleti oldal mikor épült ki, illetve a falak nagy része hogyan keletkezett, nem tudni semmit.

A körülötte lévő lakóépületek nagyrészt reneszánsz stílusban épültek. Losonczy István nevéhez fűződő építkezések emlékére egy, a vár alatt megtalálható, ún. Petőfi-kunyhóban elhelyezett címeres kőfaragványt húztak fel. Nem egy kazamata (börtön) található a vár körül. A legnagyobb méretű a Nyugati, kerek ágyútorony négy, nagyrészt lőrésekkel áttört szintre taglódik. Az Észak- Keleti ágyútorony magába foglalta az erősség bejáratát is.