A néprajzi irodalomban alakult ki a „Palócföld”, mint fiktív fogalom. Ez a terület Nógrád, Hont, Heves, Borsod és Gömör megyéket foglalja magába. A nyelvi, település- és társadalomtörténeti vizsgálat azt mutatja, hogy a palóc jelenség sokkal szélesebb körben terjedt el. Ennek ellenére a palócság szűkebb területen él, mint azt eddig gondolták. A palócföld helyett sokkal helyesebb megnevezés a Felföld. Ez az Északi-kárpátokat, és a Magyar-középhegység területét foglalja magába. Ennek ellenére számos más vélemény is megfogalmazódott az évek során.

A palóc népcsoportot Mikszáth Kálmán hozta be a köztudatban a 19. században. A „Jó palócok” c. műve hatására Hont és Bars megyét is palóc területek közé kezdték sorolni.

Múlt századi vélemények a Mátra vidéke tekinthető a palócok központjának, viszont kb. meglehet határozni, hogy melyik területeken élnek. Nyugati Palócoknak az Ipoly, Karancs és Felső- Zagyva területét jelenti. Közép palócnak a Mátra mögötti terület, Kelet palócnak pedig a Medves és a Tarna keleti fele tekinthető.