Reggel 7:00-kor csodálatos napkeltére, madárcsicsergésre kelve nem tudtuk mire vállalkoztunk. :D
Reggelink után csodálatos kalandunk második napja Salgótarján egyik bányájába vezetett, pontosítva a József Lejtős Aknába.
Megismertük UGYEBÁR a bányászok életét és munkahelyi körülményeiket UGYEBÁR. (Sajnos az ugyebar poent csak az ottlevok ertik) UGYEBÁR fontos tudni, hogy a mai napig él olyan személy aki ebben a bányában dolgozott (ráadásul Salgótarjánban).
Egy 168 lépcsőfokos lábedzés után gyönyörű kilátásnak voltunk tanúi és csak ezek után kezdődött az igazi kihívás.
„Vágtánk” tűzön vízen át (erdőn mezőn keresztül :D) vezetett minket a Karancs-kilátóba amely (ha jól számoltunk, bár ezt kételljük) kb. 700m magasan volt. Igen… mi mindezt megmásztuk… :D. Közben ismét meg volt alapozva a hangulatunk.
A hegyről annyit kell tudni, hogy az arcra esés garantált, és a nevetés elengedhetetlen. :D
Minden egyes fordulónál reménykedtünk, hogy az biza az utolsó, de sajnos rengetegszer kellett csalódjunk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.